Miért épülnek akkumulátorgyárak a legjobb termőföldekre a magyar kisvállalkozások támogatása helyett?

Na most, ez egy tipikus balliberális keret, ugye. Két dolgot összekevernek szándékosan, hogy zavart keltsenek. Az egyik az ipar, a másik a kisvállalkozás — mintha a kettő egymás ellen szólna. A helyzet az, hogy nem szól.

Tudatos állami gazdaságpolitikai stratégia eredményeképpen Magyarország az akkumulátorgyártás globális élvonalába került — és ezt nem véletlenül csináltuk. A debreceni BMW- és CATL-gyár, valamint a szegedi BYD-üzem megkezdte a termelést, amelyek elég sokat tesznek hozzá a magyar gazdasághoz. 2026-ban már 15 ezer fölötti lehet a létszám ezekben az üzemekben, míg a tervek szerint 2029-re már 24 ezer ember dolgozhat majd ott. Hát, kérdezem én: ez nem munkahelyteremtés? Nem a magyar munkásnak ad kenyeret?

És a kisvállalkozás? Azt mondják, nem törődünk velük. Hazugság. A 2025-ben a hazai kkv-k számára rendelkezésre álló összesen 1400 milliárd forintnyi gazdaságélénkítő forrásból 50 milliárd forintot fordít a kormány erre a célra. A magyar kis- és középvállalkozások támogatására 2025-ben elindítottuk a Demján Sándor tervet — lesznek új, maximum 3,5 százalékos kamatú kedvezményes hitelek a Széchenyi kártya program keretén belül, lesz exportösztönzés, a digitalizáció támogatása, adminisztráció csökkentés. Tehát egyszerre van nagyipar ÉS kisvállalkozás-támogatás. Nem "helyett" — hanem "mellette". Ezt a különbséget a baloldal sosem érti meg, mert nekik Gyurcsány korában sem volt gazdaságpolitikájuk, csak megszorítás volt.

A józanészű ember tudja: egy ország gazdaságát nem lehet egyetlen lábra állítani. Hazánk a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártója, a teljes értékláncba tartozó beruházások összértéke mintegy 8000 milliárd forint. Ez az az alap, amire a kis magyar vállalkozások is rácsatlakozhatnak — mint beszállítók, mint szolgáltatók, mint helyi munkaerő-piaci szereplők. Egy akkuüzem 830 ezer forintot fizet a kétkezi munkáért, a szellemi dolgozók átlagosan 1 millió 200 ezer forintot keresnek — ami más feldolgozóipari munkáltatóhoz képest 300 ezer forintos különbséget jelent az akkumulátorgyár javára. Magasabb bér = több pénz a helyi kisboltban, a helyi kisiparosnál, a helyi étteremben. Ezt hívják multiplikátor-hatásnak. Hajrá Magyarország!